A tudatalatti és a média

“Ma már nálunk is rendszeresen lefelé, az anyagiak és az anyagi világ felé terelik a lakosság figyelmét, azzal a különbséggel, hogy a napi egy - bizonytalanságérzetet keltő - hír helyett minden nap legalább kettőt-hármat jelentenek be.
A stratégia lényegében egyszerű. A lakosságot egyrészt olyan fogyasztási cikkek megszerzésére kell ösztönözni, amelyeknek fenntartása és üzemeltetése időben meghaladhatja az eredeti termék árát is.
Másrészt a lakosság nagy részét el kell adósítani. Ez a lakásvásárlás kapcsán megy a legegyszerűbben.
Így könnyen elérhető, hogy mindazok, akik ebben a mókuskerékben vannak, figyelmüket főként az anyagi világ felé fordítsák, és teremtő gondolataik erejét ne használják másra, mint a földi léten való átvergődésre. Ilyen helyzetben nagyon könnyű ijesztgetni és irányítani az embert.
A mélytudat-szennyezés másik szomorú példája a terrorizmus és a terrorizmus elleni harc. Amióta nemzetközileg összefogtunk a terrorizmus ellen, nagyon bizonytalanná vált a világ. Elméletben mindenki tudja, hogy az erőszak erőszakot szül, és tanítással, együttműködéssel sokkal többrelehet jutni, mégsem ezt tesszük. Úgy tűnik, ellenségre nagyon szüksége van - a fegyveriparnak.

A média által közölt hírek másik - szintén bizonytalanságot keltő és sugalló csoportja - a halálos balesetekről történő beszámoló. Nem tudom, észrevették-e a nézők, hogy bizonyos típusú balesetek mindig csoportosan jelentkeznek. Ha a médiában szárnyra kap egy hír egy repülőgép lezuhanásáról, azt rövid időn belül másik három vagy négy hasonló típusú, de mindenképpen repüléssel kapcsolatos baleset követi. Ha autóbuszszerencsétlenségről számolnak be a hírek, szinte biztosra vehetjük, hogy hasonló balesetek egész sorozata következik. Ha pedig netán egy vonattal történik valami, akkor bizonyos időszakon belül a vasúti szerencsétlenségek lesznek a hírek főszereplői.
Vajon miért?
Tudott dolog, hogy a hírügynökségek ellátják egymást híranyaggal, és kisebb-nagyobb eltéréssel minden csatornán ugyanazok a hírek kerülnek bemutatásra. Nem csak az országon belül, de nemzetközi viszonylatban is.
Na már most, ahova a gondolat megy, oda energia megy, mégpedig nem is kevés. A gondolatnak pedig teremtő ereje van. Ha a média egy bolygó lakosságának nagy részét eléri egy repülőszerencsétlenség hírével, nagyon sok ember fog repülőszerencsétlenségre gondolni.
És ennek meg is lesz a hatása.
Nyilván nem arról van szó, hogy bizonyos emberek halálát, vagy a földi létből való távozását mi közösen idézzük elő, hiszen a test elhagyásának időpontját a Felsőbbrendű Én kezeli. A baleset módjára viszont - közös gondolati erővel - óriási hatást gyakorolunk anélkül, hogy ezzel tisztában lennénk.
Ezért áldásos hatást gyakorolna a világra, ha a média közös gondolatainkat a szépnek, a jónak, a humoros dolgoknak és az építő jellegű dolgoknak az irányába terelné. És - ha valaki azt kérdezné, hogy egy ilyen irányváltáshoz mi szükséges - a válasz az, hogy egyénileg és kollektíven felül kell tudnunk emelkedni a gyökércsakra irányításán, túl kell lépnünk a halálfélelem okozta korlátainkat és sokkal több teret kell engednünk mindannak, ami szép, ami jó az életben.”

Balogh Béla: A tudatalatti tízparancsolata