Gyerek vagyok - Syd

Forrás: www.asztralutazas.hu  


Írta: sid 2008-11-29  
  


KövetkezőKiskoromban, az önfeledten játszós, külvilág nem létezős időszakomban, mikor az ember még nem gondolkodik a nagyvilág dolgairól, mindig azt hittem, az országok vezetői a legnemesebb, legtisztább, kreatívabb és segítőkészebb emberei. Hiszen ők azért vannak ott, hogy a világ dolgait rendezgessék, s az embereket segítsék. Ők azért kerültek oda, mert kirívóan nemes emberek, van bennük valami plusz, és legfőképp azért mert, ők ezt szeretnék csinálni, élvezni, hogy jót cselekedhetnek.

Mindig úgy gondoltam, bár a felnőttek élete nehéz, dolgoznak (minek teszik, ha nem élvezik??? Mi sem játszunk olyat, amiben nem leljük örömünk) kéthavonta, félévente lesz valami elég nagy újdonság, felfedezés, találmány, ami nem csak könnyít az életükön, de föl is rázza őket a monoton „dolgozak-eszenek-tvt-néznek-alszanak-dolgoznak” folyamatú „csodálatos”életritmusukból.

Egy szó, mint száz, mindig azt hittem, az életminőség rohamoson javul majd, mert az ember okos értelmes, kreatív és hát miféle probléma állhatna hosszútávon az útjába?http://text.freeblog.hu/files/Pajtas/PC180007_web_a_jovo_combfiksze.jpg

Aztán úgy eltelt röpke 15 év és persze közben rájöttem, hogy működnek dolgok a felnőttek világában. Főleg ebben az utolsó tizenöt évben, egész ezen idő alatt kialakult egy olyan kényelmetlen érzésem, hogy valami nincs rendben. Mintha valami mesterségesen visszatartaná az Élet lendületét. Megállt volna a fejlődés? Lehetetlen. Hiszen az emberi technológia, a tudathoz hasonlóan mindig hatványozottan fejlődik. Pl., az utolsó száz évben a dolgok többet fejlődtek, mint azt megelőző 500 ban. É abban az ötszázban megint többet, mint azt megelőző 1000 ben. De nem is számok lényegesek. Ez a valami nem stimmel érzés vezetett el az új energia témájának felfedezéséhez, ami aztán mai napig változatlanul legkedvesebb a szívemnek.

Gondoljatok csak bele kedves barátaim, lehetséges lenne ez? Hogy több mint x éve robbanó motoros autókkal járunk, mikor majd száz éve már Henry Ford is azzal járt? Hol van következő lépcsőfok? Sok keresés olvasgatás net szörfölés után elém tárult az új energia világa, ezeknek az elképesztően egyszerű, mesés bőséget nyújtó technológiáknak csodálatos birodalma. Hát persze hogy létezik energia a térből, vagy vízből, vagy egyéb számtalan úton s módón, hisz az Univerzumban minden Energia, ezáltal nem túl nehéz kikövetkeztetni, hogy az tök egyszerűen bizony közel végtelen mennyiségben rendelkezésünkre áll. Hát miért nem cuppan rá mindenki a témára, a pizzás fiútól a miniszterelnökig, hiszen ezek a felfedezések mindannyiunk életét tennék valami döbbenetes mértékben könnyebbé, kényelmesebbé. Igazi szabadsága lehetne mindenkinek. Hát nem ezt akarjuk?

Nem értettem mi van. Miért nem jön ez tv ből, miért nem erről beszél sarki zöldséges s-a többi s-a többi. Oké hogy olaj meg pár ember jól él belőle, de az a poén, hogy az új energiával még ők is még jobban élhetnének. Ha nem is anyagi értelemen, mert azt az ő esetükben azt már nem lehetne fokozni, de találhatnának valami ezen túlmutatót az életben: újdonság érzését, izgalmat, fejlődés lehetőségét, az alkotás képességét, vagy csak azt a semmihez sem hasonlítható érzést mikor segíteni tudsz valakin (ráadásul sokakon) és neked tényleg nem kerül semmibe. Na, mindegy, gondoltam, és ekkor jöttem rá, hogy az új energiának van egy másik oldala, második pólusa, aspektusa, ha így tetszik, mely nélkül az első, azaz maguk a technológiák mit sem érnek.http://tyche1.freeblog.hu/files/Buday%20Mih%C3%A1ly_Meg%C3%A1lmodott%20j%C3%B6v%C5%91.JPG

Ez pedig az ember maga, avagy az embere tudata. Ha nem vagyunk érettek rá, hogy egymást önzetlenül segítsük, a közös jót a személyes érdek elé helyezzük, (ez is mekkora paradoxon, hiszen a közösben te magad is bent vagy, míg a személyseben csak te magad, tehát, megint nem veszítesz semmit, csak adsz) akkor ezek döbbenetesen ígéretes új energiás cuccok mit sem érnek. Aztán az elmúlt egy évben, főleg itt a vége felé, érzem igazan, hogy változnak a dolgok. De nagyon. Az emberek úgy viselkednek egymással az utcán, hogy magam is meglepődök néha. Átengedjük egymást a zebrán, nyugodtan vezetünk, többet mosolygunk meg ezer ilyen apró dolog. Kezd kialakulni valami hatalmas közvetlenség, önzetlenség, tisztelet, igazi emberi viselkedés. Ez pedig röviden a tudat fejlődése egy bizonyos szintre, ami az új energia második összetevőjét képviseli.

Csakis a kettő együtt hozhatja el azt a világot, amit sokan vízöntő korszakának neveznek. Ami itt van nyakunkon, benne élünk, mert elkezdődött.

Én pedig, most hogy mindez tényleg itt van, újra lehetek gyerek, s kérdezhetem az egyre fogyó, hitetlen felnőtteket:

miért csinálod még mindig azt, amit nem szeretsz?