Az úgynevezett globális gazdasági válság… és a kegyelem újabb állapota

Forrás: http://shaumbra-hu.info


 "Celia Fenn blogja, 2009. március 10.

Nos, hát itt vagyunk 2009. márciusában. Micsoda idők voltak ezek már eddig is, és milyenek lesznek még! Bizonyos vagyok benne, hogy mindannyian érzitek az átmenetet és a változást az életetekben, ahogy belépünk a Föld bolygónak ebbe a hatalmas átalakulásába és változásába.

Eddig nem írtam túl sokat az úgynevezett globális gazdasági válságról, főként azért, mert nem vagyok meggyőződve arról, hogy ilyen létezik. Nyilvánvaló, hogy a gazdaság válságon megy keresztül, ezt bárki láthatja, de nekem úgy tűnik, hogy ezt a folyamatot válságnak nevezni, és egy ilyen cédulát tenni rá ezt az egészet a pénzvilág egyik kérdésévé degradálja, és így szem elől téveszti ennek az átalakulásnak a természetét, azt, hogy lényünk minden szintjén átalakuláson megyünk most keresztül. Az a meghatározó, ahogyan cseréljük az energiát, ahogy teremtjük és irányítjuk globális kultúránkat. Azonban természetesen, tekintettel arra, hogy mindig a pénz uralmában való hitre sarkalltak bennünket, ezt az egész kérdést egy pénzzel összefüggő problémának látjuk.

Számomra mindez tegnap vált világossá, amint a neten a pénzügyi krízissel kapcsolatos írásokat olvastam, és minduntalan előbukkant a pénzügyi guruk véleményében az a különösen visszataszító rész, ahogy a darwinizmus elveit citálták, miszerint a pénzügyi világban is a„rátermettebb fog túlélni”. E szerint a forgatókönyv szerint a „gyengébb” nemzetek „elmerülnek”… bármit is jelentsen ez… az erősebbek pedig túlélnek és újjáélednek. Ezt az attitűdöt sok helyen láttam, stimuláljuk csak a gazdaságot, ösztönözzük az embereket, hogy költsenek többet, hogy folytatódjon a konzumálás, az eladósodás és a gazdasági rendszer rabszolgájává válás nagy fesztiválja. A szokásos üzletmenet. Nem, ezzel nem értek egyet. Most ez nem így lesz.
Most létezik egy másik terv.

Itt van az Új Föld… itt van a szeretet globális hálózata… és itt van az Egy kollektív egysége. Ebben mind együtt veszünk részt.
A kulcselem pedig a természet… a természet mélységes bölcsessége és mágiája… amint türelmesen kivárja, hogy elvezethessen minket a kegyelem egy újabb állapotába.

Elgondolkodtam Darwinon, a „legjobb éli túl” teóriáján, elgondolkodtam azon, hogy az emberiség miképpen vált foglyává a bolygón a természet feletti uralomért vívott harcnak. Darwin számára, aki az agresszió és viszálykodás keretei közötti evolúció „tényéből” indult ki, úgy tűnhetett, hogy a fejlődés és az adaptáció mindig valamely külső kényszerre adott válasz. De mi van akkor, ha kivesszük a képből az agressziót és a természet önnön belső szeretetéből és bölcsességéből, az isteni bölcsesség tükröződéséből indulunk ki? Talán a természet hozza a döntéseket, és ebből ered az átalakulás. A természet átalakulásának pedig az a célja, hogy új létezés, új fajok tenyésszenek új összefüggésekben. Ez a szeretet folyamata, nem pedig a túlélésé és az agresszióé. Vannak elméletek, melyek szerint az emberiséget a hiány, a félelem és a túlélés filozófiái és ideái által manipulált működésre sarkallták.

Az indigó- és a kristálygyermekek érkezése a fejlődés folyamatának része volt. Az új gyermekek hatalmas képességekkel és észlelőképességgel rendelkeznek. Emlékszem a ’90-es évekre, milyen izgalomba hozott, amikor rájöttünk arra, hogy léteznek ezek az új lények, új képességeikkel. A természet megajándékozott minket egy új emberfajjal, és számunkra is lehetővé tette, hogy ehhez az új modellhez alkalmazkodjunk. Sajnos azonban nem álltunk készen erre a változásra. Azokban az időkben a levelekben, amiket kaptam, az emberek általában azt akarták tudni, hogyan „segítsenek” az új gyermekeken, akik bennragadtak a régi energiás oktatási, egészségügyi és foglalkoztatási rendszerekben. Most pedig úgy tűnik, hogy végre elértük azt a pillanatot, amikor magunk mögött hagyhatjuk ezeket a régi energiás rendszereket, csatlakozhatunk az új gyermekekhez, akik mostanra már új felnőttekké váltak, és beléphetünk az evolúció által előkészített új kegyelmi állapotba. Szeretettel. A természet elkészíti az otthont azoknak az emberangyaloknak, akikké válunk.

Ezen a ponton arra van szükségünk, hogy elengedjük a kontroll és az agresszió energiáját, amivel eddig a természet felé fordultunk, és úgy kezdjnük a természetre tekinteni, mint támaszunkra és bölcsességünk forrására. Abba kell hagynunk a természeti katasztrófáktól való rettegésünket, és megtanulni, hogyan dolgozzunk együtt a természettel békében és harmóniában. S amint üdvözöljük az Istennő visszatérését, elsajátítjuk az elfogadás, önátadás és kegyelem nőies energiáit.

Amikor elfogadjuk, hogy Isten bölcsessége a természeten keresztül áramlik, akkor majd azt is elfogadjuk, hogy létezik egy „nagyobb terv”, ami a legnagyobb jót szolgálja. Megadjuk magunkat a szeretet áramlásának, a felemelkedő új energiáknak. Bízunk abban, hogy minden a legnagyobb rendben lesz. Magunkat pedig harmonikusan hozzáigazítjuk ehhez az új energiaáramláshoz. Minél inkább képesek leszünk a szeretet természetben kifejeződő áramlásához alkalmazkodni, annál jobban ráérezhetünk a felemelkedő nagy tervre. Minél inkább visszalépünk a kontrollban és a pénzben való hithez, annál erősebben érezzük az aggodalmat, a pánikot, a veszteséget és a széthullást.

A kegyelem állapota csak akkor létezik, ha elfogadjuk és átadjuk magunkat a minden dologban jelenlévő isteni bölcsesség áramlásának, szándékainkat ebben az áradó szeretetben, és a bolygó minden lényével szerető kapcsolatban valósítjuk meg. Itt az idő feladni a kontrollt és elfogadni életünkben a magasabb bölcsességet. Itt az idő, hogy belépjünk a bennünk magunkban létező kegyelem állapotába. És ez a kegyelmi állapot fog minket elvezérelni a természet jelenségeiben kifejeződő isteni szeretet és bölcsesség támogatásához. A bőség nem a pénzről szól, hanem a szeretetről, az isteni szeretet áldásairól, melyek az élet szent geometrikus hálózatain alapulnak, melyek által a Szellem energiája életünkben megjelenve anyagi áldásokká változik át.

Tudom, hogy mindez most nem könnyű. A legtöbbünk valamiféle hintázásban van a régi és az új között, és nem igazán tiszta számunkra, mikor nyúlunk vissza megint a régi energiákhoz. Holott én úgy látom, hogy belső bölcsességünk elég világos üzeneteket küld, amikor valami nem működik az életünkben. Egyszerűen csak nem működik, mi pedig megtanuljuk, hogyan engedjük el, sétáljunk el onnan és hogyan igazodjunk ahhoz, ami viszont működik és hozzánk áramlik. És amikor rácsatlakozunk erre a szeretetáramlásra… akkor vagyunk a kegyelem állapotában.
Utána pedig… egy kis idő elteltével… már csoportosan lépünk be ebbe a kegyelembe… aztán majd egész városok és országok lépnek be… és ez az Új Föld terve. És ez velünk kezdődik… egyenként, egyikünkkel a másik után…

Nos. Itt egy videó, amivel már 18 éve együtt élek. Vezetés közben szoktam énekelni, miközben dolgozni mentem, amikor még Johannesburgban éltem, és angol irodalmat tanítottam az egyetemen. Kifejezte a reményt, hogy van a létezésnek egy másik módja, mely a társadalmunk része volt valamikor… szerettem a szövegét… „gyere mellettem… nem hazudok neked… te is meglátod majd… azt a másik helyet… azt a másik országot… a kegyelem állapotát…”

http://www.youtube.com/watch?v=mMmUtvYL4B8&eurl=http://www.starchildglobal.com/earthlogmarch2009.html "

Fordította: Redáz